Anthony D. Hawkins ×× kész

ﭳﭳﭳANTHONY ﭳﭳﭳHAWKINS ﭳﭳﭳ

ﭳﭳ KARAKTER ADATOK ﭳﭳ

Kor: 23

Születési hely, idő: Párizs, 1968. január 1.

Csoport: Házvezető - DuFeron ház, vérfarkas

Titulus: Mr. Bad Boy

Vér: aranyvér


ﭳﭳ JELLEM ﭳﭳ

Ha valaki azt hiszi kedves vagyok, olyan nagyot téved, hogy nem is hinné el. Már kiskoromban sem voltam kedves, és most, még annyira sem vagyok. A kiszámíthatatlanság ás én, nagy rokonok vagyunk. Még ha lennének is olyan emberek, akik régóta ismernek, még ők sem tudnák, hogy ki is vagyok és mit is fogok tenni. Néha magam sem tudom mit teszek és ki is vagyok igazán, de ez nem érdekel, mivel ez nálam normális. Nem vagyok egy nagy társasági ember, jobb szeretek egyedül lenni. Nem bízom meg senkiben, mivel egy ilyen világban még sokszor az ember saját magában sem bízhat meg. bátornak bátor vagyok, mindennel szembenézek ami jön. Gonosznak azért nem mondanám magam, de bunkónak igen. Mindenkivel ugyan olyan hangnemben beszélek. Nem érdekel ki az akivel gúnyosan, vagy bunkón beszélek, engem csak az érdekel, hogy senki ne tapadjon rám. Az ölés engem nem sokkol le akkor sem, ha egy embert kell megölnöm. Sosem voltam egy tipikus kötődöm minden ismerősömhöz ember, így bárkit megölök aki már kiakaszt. Na igen a kiakadás… nálam az egy nagyon brutális dolog tud lenni. Ha valaki feldühít, oly mértékben képes vagyok kiborulni, mint senki más. Sokszor annyira bepöccenek valakire, hogy elteszem láb alól az illetőt. Persze ez csak azóta van mióta az iskolában tanítok, de a diákokat nem bántottam eddig, pedig ők húzzák mostanában legjobban az idegeimet.


ﭳﭳ KINÉZET / KÜLSŐ ﭳﭳ

186 cm magas vagyok és izmos. Rengeteget edzek és edzettem, így kocka hasam van és formában vagyok. Barna hajam van, ami nem is hosszú, nem is rövid és göndör. Általában csak megfésülöm, vagy csak egyszerűen hagyom úgy ahogy beállt. Szemem sötét kék, bár nyáron van, hogy világoskékbe vált át. Ruházatom változó, de általban farmert hordok valami pólóval, pulcsival vagy dzsekivel. Szoktam nyakláncokat is hordani, persza pasisat, eszembe se jutna lányos nyakláncot akár a kezembe venni! Emellett van néhány tetoválás a testemen amik nem mindig láthatóak, így csoda, ha tud róluk valaki.


ﭳﭳﭳ MÚLT & JELEN ﭳﭳﭳ

Már fél órája, hogy követ. Oké, megmentettem pár részeg alaktól, de muszáj ezt csinálnia? Mehetne a maga útjára és engem végre békén hagyhatna. De nem! Neki kötelező jönnie mögöttem, mintha hozzám tartozna. pedig hozzám nem tartozik senki. És az életét is csak azért mentettem meg, mert nem akartam több botrányt, mert így is elég zajos már a város, a sok pletykától. Bár jobban meggondolva hagyhattam volna, hogy eljátszadozzanak vele egy kicsit. Legalább nekem nem lenne gondom. De mivel voltam olyan hülye és megmentettem nem is olyan rég, most itt lohol a sarkban. Olyan idegesítő ez a lány és ha nem adja fel, akkor úgy végzi mint az utolsó ember aki az agyamra ment. Holtan.
- Várj! - hallok egy vékonyka kis hangot a hátam mögül. Sóhajtok egy nagyot, de nem állok meg. Megyek tovább, mintha senki sem szólított volna meg. Kicsit még gyorsítok is a tempómon, de a hölgy mögöttem nem adja fel.
- Várj! - szólal meg ismét, már sokkal hangosabban. Még gyorsabban kezdek el menni és kezdek nagyon dühös lenni. Ha most nem adja fel, én esküszöm előveszem az egyik fegyverem. A lépéseinek zaja hirtelen felgyorsulnak és pár pillanat alatt elém kerül. Nem tudok tovább menni így megállok és zsebre vágom a kezem. Az arcomon látszik, hogy dühös vagyok és ezért egy pillanatra meg is szeppen.
- Mondtam, hogy várj! - lihegve beszél, úgy tűnik azért jól lehagytam, így sokat kellett futnia. - Csak megszeretném köszönni, hogy megmentettél. - mondata végén rám mosolyog. Mintha ezzel meglágyíthatna!
- Nem tesz semmit! - vágom rá azonnal, szinte morogva.
- Tudod, ahogy elnéztem, te jól boldogulsz és azt szeretném megkérdezni, hogy nem e lehetne, hogy együtt... - mielőtt befejezné én közbevágok.
- Nem kellenek társak! Egyedül szeretek lenni! Nem kell egyetlen egy teher sem! - már nagyon kezd az agyamra menni, ah így folytatja előkerül az egyik vadászkésem.
- Nem lennék teher! Hidd el! Majd követlek szépen csöndben. - kissé remegő hangon válaszol nekem, amit meg is értek, mivel felizzik szememben a tűz.
- Ha azt mondtam nem, akkor nem! Érts már meg csillagom! Egyedül kell boldogulnod! És engem hagyj békén! - majdhogynem leordítom a fejét, de nem érdekel. Legalább talán végre felfogja amit mondok. Egy pillanatra a torkához nyomom a kést, és vészjóslóan nézek rá, így eléggé megijed tőlem, de magasról tojok rá! Mivel nem mond semmit, csak csodálkozva néz rám, elsétálok a lehető leggyorsabban és magam mögött hagyom a csajt.

ﭳﭳﭳPLAY BY - Joseph Morganﭳﭳﭳ